Többször jártam mostanában egy dombtetőn, jó volt ott lenni, élvezetes a kilátás és a levegő is.
Annyira HÁLÁS voltam minden alkalommal, hogy a természet újra és újra feltölt és jókedvre derít.
Jártamban-keltemben rengeteg szemetet láttam, legtöbbjét "direkt" oda vitték ki. Többször összeszedtem, ami a kezem ügyébe/lábam körül hevert, de belül azt éreztem, hogy valami jobbat kéne kitalálnom.
Gondolj...gondolj...gondolj...! :) --- Jó!
Azt gondoltam ki, hogy elképzelem, hogy a sok szemét ELTŰNT. CSAK a fű, fa, virág van ott a maga természetességében.
Elsőre akadozott, - az eszem visszabeszélt.
Másodikra már egészen jól ment. Kértem, hogy legyen így!
Ez nem egész egy hete történt. Ma kint voltam megint. NINCS szétszórt szemét!
(Mind bent van egy óriási konténerben. Gondolom elszállításra vár!)
KÖSZÖNÖM !
